Figyelemreméltó Halász László írása az ÉS legutóbbi számában, még ha túlságosan indulatos is. A Hamász terrorakciójának kezelése valóban felvet egy sor stratégiai jellegű kérdést. Én nem a katonai és hírszerzési mulasztást emelném ki. Netanjahu visszatérése óta jelentősen jobbra tolódott és agresszívabb lett Izrael politikája, az eddiginél még több támogatást ad az úgynevezett telepesek illegális földfoglalásaihoz (ezek helyenként fegyverrel zavarták el otthonaikból a palesztinokat). A hadseregben is vita folyt a követendő útról, és ez kihatott a harci készenlétre. A Hamász régóta készült egy ilyen támadásra (maga a fesztivál csak egy jó alkalmat adott erre), és a bestiális gyilkosságok mellett fontosnak tartotta a túszok szedését is. És a túszok sorsa az, ami elsősorban megmozgatta a közvéleményt. A külföldön élő palesztinokat és szimpatizánsokat pedig szinte kizárólag az izraeli válaszcsapás áldozatai érdeklik. De hát ki a felelős a gázai civilek haláláért? Elsősorban a Hamász, amely gyakorlatilag az övezet teljhatalmú ura, és a civilek sorsát is a saját érdekei alá rendeli. A Hamásznak minden lehetősége megvan arra, hogy békét teremtsen: visszaszolgáltathatja a túszokat, és elismerheti Izrael jogát a létezésre. Ha a túszok sértetlenül haza kerülnének, az megnyithatná az utat a békés rendezés felé. A háborúk sok civil áldozattal járnak, elég csak Sztálingrádra vagy Budapestre gondolunk. (És ki várta volna el a Vörös Hadseregtől, hogy végig gondoskodjon a Berlinben rekedt lakosság jólétéről? Amikor már kifüstölték a nácikat, akkor megjelentek a szovjet tábori konyhák, és némi orvosi ellátást is kaptak a helybeliek. Ezt majd nyilván Izrael is megteszi.)
A túszszedés háborús cselekmény. Bárkiből lehet túsz, aki “piacképes”. Mi lenne, ha tucatjával rabolnának el külföldi tudósítókat, diplomatákat, közéleti szereplőket? Nem, ez egy egyirányú út, a zsarolás nem válhat a politika mindennapi eszközévé. Ezt a túszok hozzátartozóinak is meg kellene érteniök. A világ közvéleménye joggal várhatja el Izraeltől a civilek megkímélését. (Mármint a hadijog alapján.) De vajon megkövetelik-e mindezt a Hamász vezetőitől is? Megfontolta-e a Hamász, hogy amikor lakóházak, közintézmények, iskolák, mecsetek és kórházak alá telepíti a maga állásait, ezzel mennyi palesztin civil életét veszélyezteti? A nyugati palesztin-barátok mégsem ellenük tüntetnek, hanem Izrael ellen, mert visszavágott.
(Hamász-jelenlét a Shifa Kórház közelében és alatta.)
A konfliktusnak van egy vallási dimenziója is. Bár a “kegyes Korán” ájái nem kifejezetten embertelenek, az iszlám hitben látensen benne van, hogy a világ megtisztítása a bűntől a muszlimok kötelessége. A nyugati világba bevándorolt muszlim közösségek sem tagadták meg a vallásukban gyökerező küldetéstudatot – azzal a feltételezéssel együtt, hogy a hit védelmezői eleve a mennyországba kerülnek. Innen vannak az öngyilkos merényletek. A palesztin kérdésnél tehát fontosabbnak tartom a muszlim kérdés megoldását. Színvallásra kellene kényszeríteni a nyugati világban élő muszlimokat, hogy hajlandók-e megtagadni ezt a kivételezettséggel kapcsolatos eszméjüket, amely a más vallásokkal való együtt élésük legfőbb akadálya. Sok terrorcselekmény a nyugati mecsetekből, a muszlim tanítóktól indult (Ezzel kapcsolatban ajánlom Updike Terrorist című regényét), és nem elég, hogy a helyi muszlim közösség sajnálatát fejezi ki az ártatlan áldozatok miatt, energikusan fel kellene lépniük a felsőbbrendűség és erőszak ellen. (Közbevetem, hogy az iráni atomprogramtól azért félünk annyira, mert ha atombombájuk lesz, esetleg öngyilkos háborút is kezdeményezhetnek. Miközben már van egy atomrakétákkal rendelkező iszlám állam: Pakisztán. Ha ott egy szélsőséges muszlim csoport ragadja magához a hatalmat, akkor aztán elkezdődhet a világ megtisztítása a hitetlen gyauroktól.)
Halász Lászlónak csak a végkövetkeztetésével nem értek egyet: ha egyszer létrejön a palesztin állam, akkor is tovább folytatódik majd az erőszak. Nem feltétlenül. Egy ilyen állam létrejötte a kibontakozás első lépése. (Azzal együtt, hogy a telepeseket elzavarják a jogtalanul birtokolt palesztin földekről, valamint a szomszédos arab államok is részt vesznek a palesztin lakosság befogadásában és foglalkoztatásában.) Ha ezek után is folytatódik az erőszak és az erőszakkal való zsarolás, akkor új helyzet áll elő, amelyet az ENSZ szintjén, államközi konfliktusként kell megoldani.
(Az Élet és Irodalomnak 2023. november 8-ikán elküldött hozzászólásom szövege.)
Az eredeti cikk:
https://www.es.hu/cikk/2023-11-03/halasz-laszlo/megfontolasok-.html
Hozzászólás:
https://www.es.hu/cikk/2023-11-17/kertes-attila/tavolabb-a-gyulolettel.html
Gadó Gábor hasonló témájú írása.
https://www.es.hu/cikk/2023-11-10/gado-gabor/aldozat-es-aldozat.html
Hozzászólás:
https://www.es.hu/cikk/2023-11-17/medgyes-mate/hala-a-hamasznak.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése