Ki választ itt?

 

Az ellenzéki oldalon zajló előválasztási küzdelemben túl sok szó esett a visszalépésekről, és hogy kinek milyen esélye lenne Orbán kihívójaként. (Ebbe a vitába már Kövér László is belemordult, amikor börtönnel fenyegette azokat, akik szóba hozzák a fideszes kétharmaddal megszavazott Alaptörvény elutasítását, mivel ezzel úgymond törvénytelenségre uszítanak.) Márki-Zay Péter azzal érvel, hogy aki Dobrev Klárára szavaz, az tulajdonképpen Orbán Viktorra szavaz. Mert Dobrev Klára túl sok támadásnak teszi ki magát egyszerűen azáltal, hogy a férje Soros György mellett a fideszes propaganda legfőbb célpontja. Ádám Zoltán (A második forduló előtt, ÉS, 2021/40., okt. 8.) egyes jelölteknek az oligarchákkal és „bizniszszocialistákkal” fennálló (vagy legalábbis sejthető) kapcsolataira célozgat, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a választási harcban még jobban eladósodott ország tényleges kormányzásakor az ígérgetésekről megfeledkezve inkább a realitásokból kell majd kiindulni. Hamarosan kiderül, ki nyeri az ellenzéki párharcot. De ez voltaképpen mindegy is. Orbánnak mindegyik jelölt egyformán elfogadhatatlan. Ha Ferenc pápa indulna az ellenzék színeiben, akkor is seperc alatt elkészülnének a lejárató kampánnyal. Hiszen keresztényietlen (mondjuk, a semjéni, Bayer Zsolt-i értelemben) migránsoknak mossa a lábát, és Magyarországra is csak ímmel-ámmal volt hajlandó Isten áldását kérni. Márki-Zayról is kiderül majd, hogy bár befurakodott az egyházba, valójában Gyurcsány trójai falova, ő is édes hazánk romlását óhajtja. Finkelstein szelleme a túlvilágról is helyes tanácsokat ad.

De hát ki választ itt tulajdonképpen? Nem lehetne az ijedt igazodás helyett a talpára állítani az ellenzéket, és azon töprengeni, hogy mi, a magyar nép mit akarunk? Ahhoz kell megtalálni a legjobb szereposztást, nemcsak a csúcspozíciókban, hanem alsóbb szinteken is. A jó választás ad önbizalmat, és az önbizalom ad erőt.

 

(Megjelent az Élet és Irodalom 2021. okt. 15-i számában)

 

Kollektív vezetés

 
 

 

Az első miniszterelnök-jelölti vitán megkérdezték a jelölteket, hogy mi lenne az első három intézkedés, amit a hivatalba lépésük után hoznának. Akkor még nagyon hasonló dolgokat mondtak. De egyet hiányoltam. Én ezt mondtam volna: „Már a választások előtt létrehoznék egy konzultációs bizottságot, és a jelenlevők mindegyikének a bevonásával közösen döntenénk el a meghozandó intézkedéseket. Ezen belül én magam ezt meg ezt javasolnám (...) A későbbiek folyamán egy össznemzeti konzultációs fórumot is létrehoznánk, amely folyamatosan összegyűjtené a lakossági véleményeket és javaslatokat, beleértve a mostani kormánypárt híveinek meglátásait is. Mert egy új kormány csakis úgy javíthat a jelenlegi siralmas helyzeten, ha minden réteg, minden szakértő elmondhatja a véleményét, és azt a kormányon lévők megfontolják. És majd akkor beszélhetünk a nemzeti együttműködés rendszeréről.” Kérdés, hogy van-e még idő és akarat egy ilyen kollektív vezetés kialakítására.

(Rövidítve megjelent: Népszava, 2021. okt. 9., 10. old.)

Vissza vagy előre

 

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versengésében az lett a fő téma, hogy ki kinek a javára lépjen vissza. Ennek finisében drámai játszma zajlott Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter között, ami végül a több szavazatot szerző Karácsony visszalépésével végződött. A tét ez volt: ki tudná háttérbe szorítani az előválasztás első fordulójában legjobban szereplő Dobrev Klárát. Pedig nem a visszalépéseken múlik a baloldali siker. Előre kell lépni. Dobrev Klárának is, Márki-Zay Péternek is, a demokratikus oldal minden jelöltjének. Ez az előre pedig azt jelenti, hogy el kell kezdeni tervezni a közös programot és a közös szervezetet. Pozitív szellemben. Azt kellene megfontolni, hogy a magyar társadalom mely rétegének milyen érdekei vannak, amelyeket ez az egységes kormány majd képvisel. És én nem is „koalíciós kormányról” beszélnék, hiszen az pártok közötti egyezkedést jelent, kölcsönös kompromisszumokkal. Amire szerintem szükség van, az összes legitim igény számbavétele és belefoglalása egy közös programba. Ennek a közös programnak egyszerre kell bal- és jobboldalinak lennie, egyszerre kell támogatnia a munkaadók és a munkavállalók érdekeit. Az eltérő szempontokat optimalizálva. Ehhez intellektuálisan Dobrev Klárát tartom a legalkalmasabbnak. De csak akkor, ha felöleli az igazi „nemzeti” érdekeket, a keresztény erkölcsiség legfontosabb elemeit, egyszóval mindent, kivéve a tolvajok és csalók, a társadalom egyes rétegei ellen uszítók (és uszulók) saját érdekeit. Ideje megszerkeszteni ezt a közös programot (az etikai nyilatkozat ehhez jó alapot ad), hogy a jövő évi választások tétje minél egyértelműbb legyen. A nemzet legjobb oldalát kell képviselnie. Vajon ki szavazna ez ellen?

 

 

Clintonék Magyarországon

Bill Clinton hazudott, emiatt alkotmányos eljárást folytattak ellene, de az amerikai nép másodszor is megválasztotta. Felesége, a First Lady később maga is elnök akart lenni, de  Barack Obamával szemben alulmaradt az előválasztáson. Obama a külügyminiszterséget bízta rá, és ebben a minőségében is megismerte a világ. A következő elnökválasztáson megszerezte a szavazatok többségét, de az elektori rendszer sajátosságai miatt Trump lett az elnök. Most valami hasonló helyzet áll elő Magyarországon. Gyurcsány Ferenc elügyetlenkedte a miniszterelnökségét, de a felesége tarolt az uniós választásokon. Orbánt váratlanul érte Dobrev Klára előretörése, amivel szemben erőtlennek tűnik a „Stop Gyurcsány” kampány. Nem akarom befolyásolni az ellenzéki jelöltállítást, de nekem úgy tűnik, hogy Dobrev Klára az igazi 21. századi államfőjelölt. Nő, és ő tűnik a legokosabbnak és legszerethetőbbnek, akiről nem állíthatja senki, hogy reggel, délben, este hazudik. Ellentétben a szotyolát köpködő, a hazugságokat és hülyeségeket egyaránt szajkózó, a hazánk hírnevét megállás nélkül romboló fehérvári huszárral és maffiatársaival. Ahogy Biden megválasztására fellélegzett a világ, úgy lélegezne fel az Európai Unió, ha sikerülne megszabadulnunk Orbántól. Dobrev Klárának az ország minden szegletében sikerült megszereznie a demokratikus oldal választóinak bizalmát. Karácsony Gergely eleinte integratívabbnak tűnt, de azóta változott a helyzet. És ahogy Bill Clinton hűtlenkedése nem befolyásolta érezhetően Hillary elfogadottságát, bízom benne, hogy Dobrev Klára is el tudja feledtetni a férje sok ügyetlen megnyilatkozását. Most az a kérdés, hogy Dobrev Klára hogy tudná maga mellé állítani és a jövőbeli kormányzásába is bevonni a jelenlegi vetélytársait. Hát, majd kiderül.