Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versengésében az lett a fő téma, hogy ki kinek a javára lépjen vissza. Ennek finisében drámai játszma zajlott Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter között, ami végül a több szavazatot szerző Karácsony visszalépésével végződött. A tét ez volt: ki tudná háttérbe szorítani az előválasztás első fordulójában legjobban szereplő Dobrev Klárát. Pedig nem a visszalépéseken múlik a baloldali siker. Előre kell lépni. Dobrev Klárának is, Márki-Zay Péternek is, a demokratikus oldal minden jelöltjének. Ez az előre pedig azt jelenti, hogy el kell kezdeni tervezni a közös programot és a közös szervezetet. Pozitív szellemben. Azt kellene megfontolni, hogy a magyar társadalom mely rétegének milyen érdekei vannak, amelyeket ez az egységes kormány majd képvisel. És én nem is „koalíciós kormányról” beszélnék, hiszen az pártok közötti egyezkedést jelent, kölcsönös kompromisszumokkal. Amire szerintem szükség van, az összes legitim igény számbavétele és belefoglalása egy közös programba. Ennek a közös programnak egyszerre kell bal- és jobboldalinak lennie, egyszerre kell támogatnia a munkaadók és a munkavállalók érdekeit. Az eltérő szempontokat optimalizálva. Ehhez intellektuálisan Dobrev Klárát tartom a legalkalmasabbnak. De csak akkor, ha felöleli az igazi „nemzeti” érdekeket, a keresztény erkölcsiség legfontosabb elemeit, egyszóval mindent, kivéve a tolvajok és csalók, a társadalom egyes rétegei ellen uszítók (és uszulók) saját érdekeit. Ideje megszerkeszteni ezt a közös programot (az etikai nyilatkozat ehhez jó alapot ad), hogy a jövő évi választások tétje minél egyértelműbb legyen. A nemzet legjobb oldalát kell képviselnie. Vajon ki szavazna ez ellen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése