2022. január 7., péntek

Látvány kontra képzelet

 Mindig elborzaszt, amikor hallom, hogy egyes filmek mennyibe kerülnek. A Karib-tenger kalózairól szóló filmek 300-400 millió dollárba kerültek. És hogy hogy pazarolják a pénzt, azt magam is megtapasztaltam, amikor statiszta voltam a Spy című amerikai film budapesti forgatásán. Egész nap dolgoztunk, én a CIA föld alatti laboratóriumában egy amerikai színésznek mutattam meg, hogy hogy lehet használni az aktatáskából kihúzott repülő szerkezetet. Ezért megkaptam a statiszta-díjazást, ő pedig Los Angelesből repült Budapestre, a színész-gázsin felül fizették neki a repülőt és a szállodát is. Mindketten 6 másodpercig szerepeltünk a filmen. El lehet képzelni, hogy mennyi más dolgot is mennyi pénzért vettek bele a filmbe. A filmek ezért drágák. És ezért annyira fordulatosak, ezért vannak teletömve akcióval, hogy a horribilis költségek ellenére is megtérüljenek, a mozikban és –– egyre inkább –– a tévétársaságok vetítési jogainak megvásárlása révén. (És ezért van annyi reklámszünet, hiszen a tévétársaságoknak a hirdetők fizetnek.)

 


 

Hasonlítsuk ezt össze egy regény megírásával és elolvasásával. A regényben olyan jelenetek is szerepelhetnek, amelyek filmes megvalósítására még mindig nincs meg a megfelelő technikai háttér. El tudjuk képzelni, ahogy egy gyerek felnő, évről évre öregszik (ezt a filmen általában több szereplővel oldják meg, és nagy korlátai vannak), el tudjuk képzelni, ahogy az űrhajósok lebegnek a súlytalanságban (ezt többnyire egy szabad esésben lévő repülőgép fedélzetén veszik fel, és a hátteret később kopírozzák oda), el tudjuk képzelni Gullivert és a törpéket vagy óriásokat. Mindent el tudunk képzelni. És amikor valamely regényből film készül, gyakran csalódik a néző, mert nem így képzelte el a főhőst, nem ilyennek hallotta a hangját, és így tovább.

A képzeletünk mindenért kárpótol bennünket, a magam részéről még a gyerekkönyvek illusztrációit is károsnak érzem, hiszen aki képben látta a Micimackót vagy a hét törpét, annak a képzeletét a látvány már korlátozza.

A könyv a tökéletes multimédium. A szöveg és a mi képzeletünk. Rendkívül kreatív, és olcsó. Ha pedig a könyvtárból kölcsönözzük, ingyen van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A nagy áttérés, nyugatról keletre

  Kovács Zoltán december 8-iki publicisztikája azzal a „nagy átveréssel” indít, ahogy Orbán Viktor az egykori ünnepelt liberális fiatalból a...