(Megjegyzések Gréczy Zsolt Lendvai Ildikónak írt válaszához)
A cikkében egy olyan írásra utal, amelyet nem Ildikó írt, csak idéztek tőle:
Talán igazából erre a Népszava-véleménycikkre reflektál:
Első látásra is világos, hogy a két írás hozzáállása jelentősen eltér. Lendvai Ildikó fájdalmasan ír a baloldal kudarcáról (és a saját felelősségét sem tagadja), míg Gréczy frontálisan támadja őt, mintha Lendvai Ildikó tehetne a baloldal elsorvadásáról. Mivel nincs lehetőségem, hogy a Népszava-vitát ugyanott folytassam, itt írom le észrevételeimet.
G.Zs.: “Nem nagyon értem, hogy az MSZP politikusa miért gondolja úgy, hogy egy másik párt belügyeiben kell kifejtenie a véleményét.”
A DK gyenge szereplése nem a DK belügye. Az egész baloldalnak fontos, hogy a pártjai erősek legyenek, és ne legyenek támadhatóak. Én is, a DK távoli szimpatizánsa, is ki akarom fejteni a véleményemet. Mindannyiunk érdekében.
G.Zs.: “Természetesen, mindenki azt mond, amit akar, de annak hitelessége, amit Lendvai Ildikó képvisel, minimum vitatható. Neki például nem tanácsokat kellene adnia (pláne más pártoknak), hanem elemezni a saját múltját.”
Persze, mindenkinek érdemes elemeznie a saját múltját. De a DK mindannyiunk közös ügye, és én magam is (amatőrként) szívesen adnék tanácsot, csak nem hallgatnák meg. Ildikót azonban érdemes lenne meghallgatni. A DK-ra szükség van, az egész baloldal érdekében. Ha azonban azt látja az ember, hogy önfejűen politizálva rohamosan veszít a pozíciójából, akkor nekünk is bele kell szólnunk, tanácsokat kell adnunk. A DK-t Gyurcsány Ferenc hozta létre, de nem csak az övé, hanem az egész baloldalé. De úgy érzem, igazából maga a párt sem szól bele a saját ügyeibe, hanem mindent a vezetőjére hagy. Ez nem lenne baj, ha nem veszítenének szavazókat. Kicsit hasonlít a DK a két világháború közötti szociáldemokrata párthoz. Kétség nem fér hozzá, hogy nekik volt igazuk, de a rendszer (akkor még egy kicsit demokratikusabb volt, mint ma a NER) túlságosan “belakott” volt. Most az Európai Unió segíthet bennünket (és ebben többek között Dobrev Klárának is jelentős szerepe volt és van), de ha most egy baloldali pártharc kezdődik (az értelmes átstrukturálódás helyett), azzal semmire sem megyünk.
G.Zs.: “Lendvai Ildikónak, sokakkal együtt, akik Márki-Zay Péterben látták Orbán legyőzőjét, bocsánatot kellene kérniük e durva tévedésért. Igen, Lendvai Ildikó azt a jobboldali Márki-Zayt ajánlotta a baloldali Dobrev Klára helyett, aki pár hete már önfeledten zsidózott és buzizott az ATV-ben.”
Márki-Zay jelölése nem volt alapjában tévedés. Én magam is attól féltem, hogy a rátermett Dobrev Klára (mint “Gyurcsányné” a Fidesz kampányában) támadhatóbbá teszi az összefogást. Márki-Zaynak nem volt pártháttere, és nagy hiba volt a részéről azzal dicsekedni, hogy “leváltjuk az ellenzéket”. A politikuscsere nem tévesztette meg a Fideszt, azonnal áthangolták az eredetileg Karácsony Gergely elleni kampányukat, miszerint MZP “Gyurcsány Ferenc legújabb klónja”. Ráadásul az Ukrajnában zajló háború tekintetében nem volt eléggé körültekintő. Azt nyilatkozta, hogy “ha a NATO elrendeli”, akkor magyar katonáknak is részt kell venniük Ukrajna védelmében. És nem tette hozzá, hogy minden valószínűség szerint Orbán is ezt tenné, hiszen Ukrajna védelme a mi határaink védelme is. (És megkezdődött a lehengerlő “békeharcos” kampány.)
Hogy MZP “önfeledten zsidózott és buzizott”, arról nem tudok. Lehet, hogy ezzel kapcsolatban is tett félreérthető megjegyzéseket, de egy keresztény vezetőről nehezen hiszem el ezeket a vádakat. És ha igazak is, nem fair Lendvai Ildikónak felemlegetni, hiszen ő semmiképp sem felelős érte.
G.Zs.: “Általában véve is, és ez nem csak Lendvai
Ildikónak szól, semmi hitele nincs ezeknek a magabiztos, mások sorsáról
rendelkezni akaró óelemzői kinyilatkoztatásoknak.”
Lendvai Ildikótól távol áll, hogy mások sorsáról “rendelkezzen”. Ő csak a saját véleményét mondja el. Olyan kérdésben, ami az ellenzéki szavazók százezreit érdeklik. És korántsem magabiztos, csak aggódik. Mint ahogy mi is, mindannyian.
G.Zs.: “Hosszabb elemzést igényelne, de nem azért nem tud a baloldali és liberális politika előbbre jutni, mert azok rugdossák a saját korábbi kormányaikat, akik azokban miniszterek, államtitkárok, koalíciós pártvezetők, e kormányoknál sorban álló elemzők, politológusok, újságírók voltak? Hogyan szavazzanak a baloldalra és a liberálisokra a választók, ha saját korábbi és jelenlegi vezetőik gyalázzák egymást?”
A baloldali és liberális politika nézetem szerint két okból nem tud előbbre jutni. Egyrészt a lehengerlő kormánypropaganda túlharsogja, másrészt az egyes pártok vezetői nem értenek egyet a követendő irányvonal tekintetében. Ez utóbbi pedig feltehetően azzal függ össze, hogy mindegyik pártvezető a saját nézeteit akarja ráerőltetni a többire, ráadásul nyilvánosan, ahelyett, hogy egymás között megvitatnák a lehetséges lépéseket, és az egyetértésre törekednének. Valóban megtörtént, hogy egyes pártvezetők gyalázkodó megjegyzéseket tettek a DK-ra és Gyurcsányra, de Ildikó ebben egyáltalán nem vett részt.
G.Zs.: “Lendvai Ildikó, akit súlyos felelősség terhel azért, ahol a baloldal tart, a baloldal temetkezési vállalkozójának áll. Hantolni akar, ahol még élet van.”
Lendvai Ildikó sokat tett azért, hogy a baloldal ne aprózódjon szét, és egyáltalán nem akarja temetni a DK-t. Ő, ahogy sokan mások is, a DK érdekében mondja azt, hogy ideje lenne változtatni a DK politikáján. Hogy továbbra is be tudja tölteni azt a szerepet, amit annak idején megpróbált betölteni. De először is a DK-t demokratikussá és koalícióvá kellene tenni. Mert még nem az. Még mindig “Gyurcsány Ferenc új pártja”. Ez egy ideig sikeres lehet, de egyrészt minden párt csak nyer, ha a vezetői kollektívan hozzák meg a döntéseiket, másrészt a DK-nak nagyon is árt, hogy (nagy mértékben a kormány hisztérikus propagandakampányának köszönhetően) a vezetőjének neve a gyakorlatban szitokszóvá vált (Soros Györggyel és mindenkivel együtt, aki bírálja a NER gyakorlatát). Gyurcsány Ferenc neve és vezetői szerepe önmagában is gátja a DK fejlődésének. Ha valaki temetni fogja a DK-t, az maga Gyurcsány és ez a vezérszerep lesz. De ez még sokáig nem következik be. Koporsó helyett ott van az “üvegplafon”. Ezt pedig csak egy nagy mértékű átalakítás szüntethetné meg. És ebben az átalakulásban paradox módon a “kék Fideszt” ostorozó Magyar Péter játszhatja a vezető szerepet. Meggyőződésem, hogy neki előbb-utóbb szüksége lesz az egész baloldal támogatására, csak meg kell várni. Az éles polémiának és vádaskodásnak nincs értelme. Ezért nem jósolok sok sikert annak, ha ezentúl a DK mindenkinek dühösen nekimegy, azt követelve, hogy lássuk be: nekik van igazuk.
G.Zs.: “Az elemzés, az értékelés a mi dolgunk. És sosem fogjuk elfogadni olyan embertől, például Lendvai Ildikótól, aki saját pártja szövetségi politikáját semmibe véve, a baloldalt legyalulni akaró, pár hónapja még Mészáros Lőrinctől munkát kérő emberben keresi a megváltást.”
Az elemzés mindenkinek a feladata, aki felelősséget érez az ellenzéki politika sikere iránt. És az okos ember még a legádázabb ellenfelének a véleményét is meghallgatja. El kell gondolkodni rajta, hogy mi az igaz belőle. A DK vezetőinek és szimpatizánsainak dühös reakciói nem ezt a hozzáállást mutatják. Egymás gyalázásával azonban csak a saját pozícióinkat gyengítjük. Hogy Lendvai Ildikó miben keresi a megváltást, az nem tartozik ide. Nem megváltásra van szükség, hanem okos politizálásra.
G.Zs.: “Aki kétszer egymás után szinte ismeretlen jobboldaliakban (Fideszből kiábrándultakban, óh) keresi a megoldást, annak aggodalma a baloldalért nem hiteles.”
Minden aggodalom hiteles, Lendvai Ildikóé is, az enyém is. És mindenkinek felelős választ kell keresnie arra a kérdésre, hogy az ellenzéki összefogás gyengülése mellett hogyan teremhetett a semmiből egy alapjában középutas, de még kiforratlan új erő. És hogy miért vonzotta magához azokat a baloldali szavazókat, akik tehetetlenül szemlélték a saját igazi pártjuk teszetoszaságát. Attól én nem félek, hogy Magyar Péter rossz irányba vezeti a kiábrándultak eme tömegét, hiszen a követői belőle is kiábrándulhatnak, ha a rendszer meggyengítése neki sem sikerül. De attól nekünk nem lesz jobb.
G.Zs.: “A Demokratikus Koalíció erős szervezet, összetartó ereje kikezdhetetlen. Lendvai Ildikónak sem fog sikerülni.”
Ez megint egy értelmetlen (és némileg üldözőmánia jellegű) megjegyzés. A DK összetartó erejét nem Lendvai Ildikó akarja kikezdeni. Ő az egész baloldal jövőjéért érez felelősséget. Mint ahogy sokan mások is, a kiábrándult szavazók, akik jobb híján most Magyar Péter alakulgató pártjában keresik a megoldást, a kivezető utat. És nem azon kellene rugózni, hogy honnan jött, hanem az a fontos, hogy hova tart. És ebben még mi is befolyásolhatjuk.
G.Zs.: “Nem Gyurcsány Ferenc, hanem Lendvai Ildikó ideje járt le.”
Senkit sem érdekel, hogy Lendvai Ildikó ideje lejárt-e vagy sem.
(Egyébként Gyurcsánnyal sem az a baj, hogy az ideje lejárt, hanem hogy még
mindig nem találja a kivezető utat.) Ildikónak a véleményét kell meghallgatni. Ha a DK új, keményebb taktikája a lehetséges együttműködőknek megy neki,
azzal csak a DK veszíthet. Több gondolkodásra és kevesebb indulatra van
szükség. (Amellett, hogy ezek az indulatok természetesen érthetőek. Csak sehova
nem vezetnek.)
Gréczy Zsolt írásában nincs benne a DK árnyékkormányának ügye, de ez is közvetlenül összefügg az ellenzék problémáival. Hiba volt az ellenkormányt egyetlen párt tagjaiból megalakítani. De szükség van rá. A többi párttal egyetértésben kellene megkeresni azokat a szakértőket, akik egy kormányváltás esetén az egész ellenzék nevében alakíthatnák a majdani kormány szakpolitikáit. Javaslom, hogy ilyen szellemben hozzák újra létre, párthoz tartozásra való tekintet nélkül. (Érdekes, hogy közben a Klubrádióban Bolgár György időről időre hiteles szakértőket kérdez meg az aktuális kérdésekről. Egy ilyen össz-ellenzéki árnyékkormánytól is ezt várnám. Nem kell mindig szerepelni, de minden kérdésben meg kellene fogalmaznia az ellenzéki álláspontot. És az sem baj, ha ennek a virtuális árnyékkormánynak nincs is árnyékminiszterelnöke. Arra még ráérünk.)
