Trump második elnöksége drámai fordulatot hozott az amerikai politikában. Otthon tovább folytatta a központi intézmények elfoglalását, nagy mértékben megváltoztatta a média egyensúlyát, beleszól a világhírű felsőoktatási intézmények munkájába, az állami támogatás csökkentésével gyengíti az autonómiájukat és tekintélyüket, ahogy teheti, próbálja megszüntetni a sajtó függetlenségét (amit korábban a negyedik hatalmi ágnak tarthattunk), a világpolitikában úgy viselkedik, mint egy részeg kovboj egy vadnyugati ivóban.
Kezdődött azzal, hogy a Mexikói öblöt át kellett keresztelni
Amerikai öböllé, majd felvetette, hogy Kanada, majd Grönland is jobban járna,
ha csatlakozna az Egyesült Államokhoz. Megpróbálta szétbombázni az iráni atom-létesítményeket
(ezt egyébként egy ENSZ-határozat tiltja), de az irániak szerint sikertelenül.
A program folytatódik, de most még dühösebb az Amerika és Izrael elleni
közhangulat. Trump megpróbálta megoldani a gázai válságot, azzal, hogy mindenki
költözzön el, majd ő egy üdülőparadicsomot hoz létre a helyén. Ha a korábbi
ígéreteivel ellentétben nem is sikerült "egy nap alatt" békét
teremteni, de tárgyalt Zelenszkijjel (és fel volt háborodva, hogy az nincs
illendően kiöltözve), hetente változtatja a támogatás mértékét (jelenleg csak
azt engedélyezi, hogy az európai országok továbbadhatják az amerikai
fegyvereket, miután megvásárolták). Legutóbb a korábban választási csalással
hatalomban maradt venezuelai elnököt rabolta el, és azt ígéri, hogy egy ideig
majd Amerika fogja működtetni az országot. Közben arról beszél, hogy nagyon
kijárna már neki a Nobel-békedíj.
Ez eddig már elég cselekménye lehetne egy újkori királydrámának.
De "a helyzet fokozódik". Egyik új ötlete: az európai szélsőjobb
támogatásával, a széthúzó törekvések erősítésével szét kellene verni az Európai Uniót.
Mindez persze nem Amerikát, hanem az orosz birodalmi ambíciókat segítené.
Európa Oroszország részévé, vagy legalábbis orosz befolyási övezetté, csatlós
országok elszigetelt csoportjává válna. Ez önmagában is tragikus lenne, de van
itt egy ellentmondás. Oroszország nincs egyedül. Kína, Észak-Korea, Irán és India is
őt támogatja a szabadságáért küzdő és az életüket sem kímélő ukrán hazafiakkal
szemben. (Ezt a koalíciót tovább erősítették a nicaraguai emberrablás és a
kilátásba helyezett újgyarmatosító lépések). Bár Amerika látványosan vissza
akarja vonni Ukrajna támogatását, újabban az európai országokat tömörítő
"tettre készek" koalíciója minden támogatást megad Zelenszkijnek.
Trump azonban elszámítja magát, ha Putyinnal akar barátkozni. Ezzel nem fogja
meggyöngíteni Hszi Csi-ping ambícióit a világ gazdasági és politikai rendszerének változásával kapcsolatban.
De hát talán nem is azt akarja, hogy a későbbi történelmi tankönyvek dicsérjék. Már most szeretné látni a saját szobrát. Ez a szobor tényleg kijárna neki. Egy elmegyógyintézet kertjében.
(2026. január 6-ikán frissítve)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése