Helytartók

Nyugdíjas lévén megkaptam Orbán Viktor aktuális atyai üzenetét,  amelyben megnyugtat, hogy bár "a brüsszeli bürokraták és magyarországi helytartóik hadat üzentek a rezsivédelemnek, és a napvilágra került dokumentumokban előrevetítették az önöket is súlyosan sarcoló megszorítási terveiket", semmi vész, mert "ameddig nemzeti-polgári kormány vezeti Magyarországot,addig minden nyugdíjas biztonságban lesz." Ezzel szemben Brüsszelben nem bürokraták vannak, hanem a mi képviselőink, nincsenek magyarországi helytartóik (nem is lehetnek, hiszen akik lehetnének, azok még nincsenek hatalmon), azonkívül senki sem üzent hadat  a rezsivédelemnek (csak nem ezt tartják a legjobb módszernek), és az említett "dokumentumok" nem egyszerűen "napvilágra kerültek", hanem a kormányhoz közeli emberek fabrikálták, és a bírósági döntés után is tovább terjesztették őket, a mi pénzünkön. Ezzel szemben Orbán Viktort valóban lehetne helytartónak vélni, hiszen ő hatalmon van, és a legtöbb döntését előre egyezteti Putyinnal. Egyáltalán nem érzem magamat biztonságban.

 

 

 (A Népszavában megjelent olvasói levelem szövege, 2026. február 5.)

 

 

Képzelt háború

 

Képzeljük el, hogy Romániában egy szélsőséges nacionalista kormány jut hatalomra. Mivel a haderejük most is jelentősen erősebb, mint a Magyar Honvédség, határprovokációkat szerveznek, és megtámadnak bennünket. Elfoglalják Csongrád megyét, és Szabolcs-Szatmárba is beleharapnak. (A román hadsereg erős, ne felejtsük el, hogy a Tanácsköztársaság bukása után egészen Győrig eljutottak!) Mit tenne a magyar kormány? Harcolna, vagy megadná magát? Tegyük fel, hogy tárgyalni kezdene, és arról alkudozna, hogy a megye milyen hányadát adná oda a románoknak a békéért cserébe. Amikor a románok látják, hogy gyengék vagyunk, újabb megyéket akarnak maguknak, olyanokat is, amelyeket még nem is foglaltak el. Az Európai Unióhoz nem fordulhatunk, mert a függetlenségünk érdekében már kiléptünk belőle. (Már a NATO is felbomlott, elsősorban az USA miatt, de mi is segítettünk.) Később a szlovák, sőt, a szerb kormány is a románok pártjára áll, és Magyarországból itt is, ott is újabb területeket szakítanak le.

A horvátok és a szlovének nem sietnek a segítségünkre, nehogy belesodródjanak a háborúba, amely a határaik közelében zajlik.

 

 

 Ez csak egy képzelt forgatókönyv. De nagyon hasonló történik most Ukrajnában. Orbán, a béke barátja, nem hajlandó segíteni Ukrajnát, magára hagyja az agresszorral szemben. Az ellen is teljes erővel tiltakozik, hogy az EU és a NATO segítséget nyújtson, minden ilyen uniós határozatot megvétóz. És mi lesz a jutalma? Ha Oroszország bennünket is elfoglal, esetleg ő maradhat Magyarország miniszterelnöke. Vagy az orosz hatalom helytartója lesz. És mi lesz a mi jutalmunk azért, hogy ezt engedtük? Hogy tovább is életben maradunk, újra megtanuljuk az oroszt, amely az új államnyelvünk lesz, és elfelejtjük, hogy annyi nemzedéken át arról álmodoztunk, hogy egyszer majd Európa, a fejlett nyugat részeivé válunk. Akinek ez nem tetszik, az megpróbálhat disszidálni. Ha át tud jutni az aláaknázott szögesdrót-kerítésen.

 Lehet, hogy túlságosan pesszimistának tűnök. Pedig csak realista vagyok.