Krimi

 

 

 

Képzeljünk el egy krimit! Az egyik ország titkosszolgálata

gyakorlatilag átveszi az irányítást egy másik ország felett,

a tanácsukra a kormány katonákat rendel a stratégiai

központokhoz, diplomáciai konfliktusokat provokál, banki

szállítmányokat foglal le, az ellenzék vezetőjét külföldi

kémnek nevezi, fals üzenetek ezreit juttatja el a mit sem sejtő

lakosokhoz, ráadásul szükségállapotot hirdet ki, aminek a

segítségével a soron következő választásokat is 

meghiúsíthatja. Izgalmas történet. A gond az, hogy mi is 

benne vagyunk.

 

  (Az Élet és Irodalomnak 2026. márc. 7-ikén elküldött szöveg.) 

Útonállók lettünk?

 Nyolcvanöt éve, néhány hónappal a magyar-jugoszláv
örök barátsági egyezmény ratifikálása után Magyarország
részt vett Jugoszlávia feldarabolásában. Teleki Pál
miniszterelnök emiatt öngyilkos lett, és a Horthyhoz
címzett búcsúlevelében azzal indokolta tettét, hogy
"hullarablók leszünk". Ez jut eszembe, amikor hallom
a híreket, miszerint a Terrorelhárítási Központ két ukrán
banki szállító gépkocsit tartóztatott fel, a hatóságok a
személyzetet vádemelés nélkül kiutasították, a rendben
lévő okmányokkal vitt pénzt és az aranyat viszont
lefoglalták. Ez útonállás. Itt tart most az Orbán-kormány.
Minden nap tesz valami olyasmit, amit addig nehezen
hittünk volna el.

 

(A Népszavának 2026. márc. 5-ikén elküldött olvasói levél eredeti szövege)

 

(Későbbi kiegészítés:   )

A pénz és arany egy ukrán takarékbanké volt, Ausztriából érkezett, a korábbi készpénz-szállítmányokhoz hasonlóan, előzetes megállapodás alapján. (Ukrajnának azért is szüksége van készpénzre és egyéb fizikai javakra, mert a szüntelen ostrom miatt nehézkessé vált a banki átutalás.) A magyar kormány ez alkalommal úgy döntött, hogy ráteszi a kezét az ukrán tulajdonra. Közben Lázár János (a Fidesz 2026-os választási kampánya "mesterhármasának" tagja) azóta elárulta, hogy a pénz lefoglalása ellenlépés volt azért, hogy az olajat az orosz támadások és a vezetékben esett rongálások miatt átmenetileg nem szállítják Magyarországnak és Szlovákiának. A pénznek a nemzetközi joggal szemben álló,  jogtalan feltartóztatása miatt válság keletkezhet az ukrán gazdaságban, a lakosság élelmezésében. Az Európai Unió legtöbb kormánya elítéli a magyar kormány banditizmusát, amelyet egy élet-halál harcát vívó ország ellen folytat. Az akció feltételezett célja az, hogy fokozza az Orbán-kormány háborús hisztériáját, és ily módon befolyásolja a választások eredményét. (2026. márc. 13.)