Sokáig rejtélynek tartottam, hogy annyi heteroszexuális törvény és a bűnösök kemény megbüntetése után is nagyjából ugyanannyi homoszexuális ember van, mint a régi korokban. Aztán rájöttem, mi lehet az oka ennek. A rájuk kényszerített heteró viselkedés. Tegyük fel, hogy a homoszexuálisok a szüleiktől kapják ezt a hajlamot (ez egyáltalán nem biztos, de van némi logika benne). Akkor alapesetben nem adhatnák tovább, tehát elég gyorsan, néhány generáció alatt kikopna ez a hibásnak tekintett gén. De az történik, hogy az ilyen hajlamú férfiaktól elvárják, hogy gyerekeik legyenek (ily módon bizonyítva, hogy „megtisztultak” a fertelmes bűntől), és a leszbikus nőknek is szülniük kell (mert ez a világ rendje, ettől nők). Ha pedig a homoszexuális férfi gyerekeket nemz, a homoszexuális nő pedig szül, akkor tovább adják ezt a hibás gént.
Mi tehát a megoldás? Békén kell hagyni őket! Sajnálni lehet, de kényszeríteni nem.
Mindez feltehetőleg érvényes az állatvilágra is, ahol ugyanígy tovább adódik a homoszexuális beállítottság. Az állatoknak annyi szerencséjük van, hogy senki sem törődik az ilyen egyedek elhajlásával.
A fenti okfejtésből adódik egy probléma: Mi legyen azokkal a leszbikus párokkal, akik közül az egyik mindenképpen szülni akar, férfi donortól, hogy utána közösen nevelhesse fel a kettejük gyerekét a leszbikus párjával. Ha a fenti okfejtés helyes, akkor ennek a gyereknek a megszülése is tovább viszi a hajlamot, és ezért nem helyeselhető. De hát a más gyerekét is fel lehet nevelni (amikor annyi az anyátlan gyerek), és a szülésnél mégis csak fontosabb a gondozás és felnevelés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése